Waldorf Szülők

100 év telt el azóta, hogy az első Waldorf iskola megnyitotta kapuit. 1919 szeptembere óta száz- meg százezer gyermek részesülhetett egy olyan pedagógiában, amely a gyermek egész lényét – nem csak az intellektusát, hanem a lelkét-szellemét, fizikai testét is – neveli.

A Waldorf iskola azonban nem csak a gyermekeink iskolája – hanem a szülőké is. Gyermekeinkkel együtt mi, szülők is folyamatosan tanulunk. Arról, hogy hogyan tudjuk életünket tudatosabban élni, kapcsolatainkat tudatosabban ápolni, közösségeinkben tudatosabban jelen lenni.

Ahogy korábbi konferenciáinkon is, most is egy olyan teret szeretnénk létrehozni, ahol nem kész válaszokat adunk, hanem ennek a közös, egymástól való tanulásnak adunk teret.

Mit tanulhatunk arról, hogy milyen egy együttműködő közösségben élni? Milyen lenne része lenni egy olyan közösségnek, társadalomnak, ahol mindenki fejlődhet és kibontakozhat? Hogyan lehet mindenki önmaga úgy, hogy a közös megállapodásokat is megtartja?

Ízelítőt kapunk a helyszínül szolgáló, saját jövőképén, az oktatás megújításán nagy erőkkel dolgozó, második hétéves életszakaszába lépő Regiben folyó ígéretes folyamatokból. Itt a tanári kar nagy erőkkel dolgozik azon, hogy létrehozzanak valami olyan új iskolát, ami a kornak megfelelő, ami a diákokat is megkérdezi, bevonja és az életből tanít – nem mesterséges helyzetekből. A tanárok pedig képessé válnak arra, hogy ne egy félreértelmezett, már szükségtelen autoritásból tanítsanak, hanem maguk is tanulóvá váljanak és együtt fejlődjenek a gyerekekkel.