Sokat kell ma dolgoznunk azért, hogy megóvjuk életörömünket. Több időt kell áldoznunk minőségileg tiszta „forrásokra”, melyekben megmerítkezhetünk, egymásra, a tanítványainkra, és arra, hogy kirekesszük a bennünket is szétziláló erőket. Valóban munkát kell fektetnünk abba, hogy életkedvünk, kedélyünk, hitünk megmaradjon, és ez nem könnyű.
„Mindenki ismeri a Három Királyok, vagy másképpen szólva a három napkeleti bölcs történetét. … De ki ismeri közületek Artabán, a Negyedik Király, a negyedik bölcs történetét?”
Henry Van Dyke: Artabán a negyedik király – történetét Kattner Kriszta írta át, rövidítette le egy karácsonyi árnyjátékhoz. A történetet Kőrösi Ákos fotói illusztrálják – ebben a formában szeretnénk megosztani Artabán történetét abban a reményben, hogyha tetszett, az eredeti hosszú változatot is beszerzitek.
A szülői együttműködés – vagy a szülői részvétel – a Waldorf iskolák központi eleme. De mit értünk ezalatt? Azt, hogy a szülők önként részt vesznek az éves vásárokon, vagy takarítják az iskolát? Arról van szó, hogy „okítani” kell a szülőket a szülői esteken? A tanárok dolga, hogy iránymutatást adjanak a szülőknek a családi élet és gyermekgondozás terén? Hogyan lehet elérni, hogy a szülők aktívan részt vegyenek az iskola fejlődésében, hogyan járulnak ehhez hozzá a tanárok, és melyek a fontos szempontok?
Az iskolák Waldorf-iskolaként vagy Rudolf Steiner iskolaként való elismeréséhez a Waldorf-pedagógia lényegi elemeinek a leírása szükséges. Amennyiben megtörténik egy iskola elismerése, akkor ezt az iskolát a Waldorf-iskolák nemzetközi jegyzékében dokumentálják, amelyért a Waldorf-pedagógiai mozgalom Nemzetközi Konferenciája (Hágai Kör) vállal felelősséget. Az itt leírt ismérvek megfogalmazása nyitott, és tartalmazza azokat a jellemzőket, amelyekkel a Nemzetközi Konferencia a Waldorf-pedagógiát értelmezi.
Legutóbbi hozzászólások