Minden ember zarándok, aki a Királyt keresi… (Goethe)

Január 6.-a Vízkereszt ünnepe. A hozzá tartozó időszak felváltja a karácsonyi ünnepkört (mely advent előestéjétől a vízkeresztet követő vasárnappal bezárólag tart). A vízkereszti időszak négy hetet ölel fel. Az epifánia szó jelentése, “ephiphania Domini”, vagyis az Úr megjelenése, Urunk megjelenése. Az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánításának momentumait kapcsolja össze: 

  1. a napkeleti bölcsek/három királyok imádása
  2. Jézus megkeresztelkedése a Jordánban és nyilvánosság elé lépésének misztériuma
  3. első csodatétele, vagyis a víz borrá változtatása a kánai menyegzőn

Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe.  

A magyar vízkereszt kifejezés a vízszentelés hagyományára utal.

Nevezik még Háromkirályok napjának is, mely ünnep az őskereszténység számára a Karácsonynál is nagyobb, magasztos ünnep volt. 

A naphoz kapcsolódó események

Két jelentős esemény történt ezen a napon. Ekkor hozott és mutatott be áldozatot a három király – más források szerint a napkeleti bölcsek – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a gyermek Jézusnak (Máté 2,1-12). A királyok látták csillagát feltűnni az égen, és ez a csillag vezette el őket a gyermekhez.

A másik kapcsolódó esemény, hogy 30 évvel később keresztelő Szent János január 6-án  keresztelte meg a názáreti Jézust a Jordán-folyóban. Keresztelő Szent János tanúja volt ennél a keresztelésnél a tulajdonképpeni Krisztus születésének. Ő látta: „Hogyan nyíltak meg az ég szférái és Isten galamb alakjában száll alá, hogy Benne lakozzon.” A mennyei hang, amit János ebben a jelentőségteljes pillanatban hallott, így szólt: “Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” Ekkor születik meg Krisztus a názáreti Jézusban, és ekkor kezdődik az Istenfia három földi éve.

„Vízkereszt”, „Jelenés”, így is hívják ezt az időt. A görög eredetű szó jelentése: epiphanio = megjelenni, föltűnni, azaz odafönt, az isteni térben felsejleni. 

A csillagkonstelláció, amit abban az időben a királyok láttak, egyúttal olyan volt, mint egy prófétai utalás arra a fontos égi eseményre, amire a nagy kultúrák tudósai vártak. A csillag az Isten fiának szellemi jelenléte volt,  amely a földön a Gyermekre világított. Ez a csillag találkozott a keresztelésben a názáreti Jézussal. 

Novalis költő a „Lelki énekek” egyik versszakában erre a csillagra utal:

Ő az örök élet útja,

Jóság és szeretet kútja…

Mindkét esemény január 6-án történt.”

A három királyok ruháinak színe és ajándékaik

Az ősi képek és leírások szerint a királyi ruhák különleges színekkel rendelkeznek.

Piros ruhája van Menyhért/Melchior királynak, aki az aranyat ajánlotta fel. Az arany az isteni szellemiséget, az igét, a gondolatot, a hatalmat és a bölcsességet képviseli. Az egyházi magyarázatokban Jézus királyi voltának szimbóluma. Az aranyat az ókorban a Nappal és egyben az Istennel azonosították. 

Kék színű Boldizsár/Balthasar király ruhája, aki tömjént hozott. Az érzést, a szeretettel teli szívet képviseli. Az ókorban a tömjénezést csak a legmagasabb rendű főpap végezhette, így a tömjén egyben Jézusnak az ember és az Isten közötti összekötő szerepére utal.

Zöld színű Gáspár/Casper, a mór király ruhája, aki mirhát kínált. Ő az isteni akarat, állandósítja és legyőzi a halált. 

A mirha a legteljesebb sebgyógyító szer volt, a halotti balzsamozó szerek fő alkotója, ami azt szimbolizálja, hogy a földi halál és a pusztulás nem uralkodhat el Krisztus fölött.

A mirha és a tömjén együttesen olyan párt alkot, amit „isteni illatosítónak“ neveznek. Mindkét növény mézgája annyira ritka, különleges és kedvelt volt, hogy egyenértékűnek tartották az arannyal. A tömjént világos színe és könnyű súlya miatt a szellemmel és a mennyel hozták összefüggésbe, míg a mirhát, mivel sötétbarna és nehéz, a földdel. Égetésükkor a felszálló illatos füst a halandót a halhatatlanhoz kapcsolja, így az ember és az istenek kommunikációjának eszköze.

A három király felajánlásai jelképes ajándéknak is tekinthetőek. 

Amit számunkra üzen ez a felajánlás: az arany az isteni lelki világ ismeretével, a tömjén az áldozatkészséggel és az emberi erényekkel, a mirha pedig az emberi léleknek az örökkévalóval, halhatatlannal való kapcsolatával függ össze. 

A néphagyomány

számos szokást kapcsol ehhez a naphoz: a templomi szenteltvíz hazavitele, hogy egészséget hozzon és védelmezzen, a házszentelés, a kántálós gyermekjáték, a csillagozás – csillagjárás szokása. 

Házszenteléskor az ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot és a „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűit a következő formában: 20 + C + M + B + 23.

Milyen csillagot követünk mi ebben az új évben?

Január 1 a naptári évünk kezdete, ám a régiek az év fordulójának a december 25 és január 5 közötti 12 szent éjszakát tekintették. Ez az ünnepi időszak a Három Királyok napjával, január 6.-ával zárul.

Most zárul le valójában a tél legnagyobb ünnepe, a Karácsony két fontos fordulópontjával. Az elején felidézhetjük a pásztorok képét, akik mélyen együtt éltek a természettel, ismerték bölcsességét, s akik ilyenkor valóban várták, hogy a világosság megszülessen végre.

Ma pedig felidézhetjük a három király képét, akik a bölcsességet és a tudást jelképezik,  akik a csillagokból olvasták ki a Földi események helyét és idejét, s kultúrájuk, civilizációjuk beavatottjai voltak.

Ezt a kettős ősképet könnyen megtaláljuk a lelkünkben. Modern emberi lényként a tiszta, sugárzó, szentimentalitástól mentes gondolkodást értékeljük. A tudatosságot tartjuk eszközünknek a végtelenségbe tartó utunkon. Királyokká kell válnunk a szokásainkban és tudatosságunkban hiszen annyi minden eltéríthet bennünket a helyes irányról!

Egyre erősebb a hívás, hogy nyitott szívvel járjunk, hogy rátaláljunk a szeretet forrására, ami létrehozta a világot és ami formál bennünket.

Meg kell találnunk a valódi forrását a kedvességnek, az empátiának és a szívünk bölcsességének.

Ez a jövő útja. A hatalom, jóllét, hiúság, presztízs, kényelem szeretete elvakít bennünket. De van egy másik út is: a szív útja.

Most, hogy elkezdtük megvalósítani újévi fogadalmainkat, álmainkat, ennek a magasztos csillagnak a biztos képe vezethet bennünket. Minden egyes nap feltekinthetünk arra a csillagra, ami önmagunk legjobb változatára hív, s ami képes a Jót, az Igazat és a Szépet a Szeretet szolgálatába állítani.




Szöveg forrásaI: Wikipédia, tarkafirka blog, Waldorfos miértek csoport bejegyzése,Emich Szabolcs bejegyzése Cynthia Hoven nyomán.
Képek forrása itt  (A bejegyzést összeállította Lázár Márta, MWSZSZ tag, 2023. január 6.)