Az ajtók nagyon szépek a bolognai Maria Garagnani Waldorf iskolában. Mintha fába-mintázott angyalszárnyak nyílnának ki előtted. A vendégül látó iskola névadója, Maria Garagnani  Braziliából költözött 17 éves korában Olaszországba, találkozott Rudolf Steinerrel, a Waldorf pedagógia mellett döntött, majd pedig segítette az 1922-ben alapított iskola működését.

Az ajtó bárki előtt nyitva áll, aki részt kíván venni az ENSWaP –  European Network of Steiner Waldorf Parents, vagyis az Európai Steiner Waldorf Szülők Hálózata – konferenciáján, melynek témája:

Digitális valóság a Waldorf Iskolákban

Az ENSWaP egy olyan Waldorf szülői hálózat, amely a közös, önkéntes munkáról szól, amiben bárki részt vehet, és amelynek egyik célja, hogy   a Waldorf szülők közti tapasztalat csere segítse a Waldorf mozgalom-, és oktatás lehetőségeit.

A 2018. április 13-15. között tartott konferencia fő szervezői olasz vendéglátóink, Christina Carpani és  kedves csapata, valamint Domokos Márti, és még sokan mások, akiknek együttes munkája hozta létre ezt a szép rendezvényt.

Előadások és előadók

Christopher Clouder

Az első előadó neve a Kreatív játékok kisgyermekeknek c.könyv szerzőjeként vált ismertté. A Waldorf pedagógia egyik nemzetközi szakértője, szabadúszó tanár, író, előadó, akinek fő területe a kreativitás, az érzelmi és szociális nevelés, és minden, amit a Waldorf pedagógia jelenthet. Számos területen segítette a Waldorf mozgalom erősödését.

Előadásának fő témája a kisgyermekkorban megjelenő digitalizáció. A kutatási eredmények, melyekről beszámolt, az új generációt e tekintetben térképezték fel, és határozottan arra sarkallják a szülőket és nevelőket, hogy figyeljenek erre a jelenségre, hiszen dolga van vele mindenkinek, aki gyermekekkel foglalkozik.

Egy általa ajánlott könyv a magyarul is kapható Homo deus című, (szerzője Yuval Noah Harari), mely a teremtő emberről szól, aki a mesterséges intelligenciát teremti meg – istenként. Érdemes elolvasni, hiszen egybevág Rudolf Steiner figyelmeztetésével, miszerint a XXI. században eldől az emberiség sorsa abból a szempontból is, hogy ő uralja-e a gépet, vagy a gép az embert. Ebben a folyamatban kiemelkedő jelentősége lehet a Waldorf mozgalom résztvevőinek, mégpedig azért, hogy az emberi lény az maradhasson, ami: emberi lény.

Az előadást téma feldolgozó workshop követte.

C.Clouder előadásából néhány gondolat:

  • Steiner idejében a gőzgépek voltak a tech csúcsa, az embert is egy ilyen gépnek képzelték és írták le (csövek, nyomás, …). A technológia nagyon nagy hatással van az emberképünkre! Ma a számítógépek nyelvezete ír le minket (memória, feldolgozó egység, háttértár, agy mint számítógép, idegek mint elektromos vezetékek…)
  • Az OECD nyomást gyakorol a nemzeti oktatásügyre – paradigma: minden mérhető és ami mérhető menedzselhető. Ez a paradigma azt eredményezi, hogy ma az UK -ban átlagosan 5 évig bírja egy tanár, azután szakmát vált…
  • Olaszországban a fiatalok 40% -a munkanélküli (a tech fejlődésének köszönhetően?)
  • A Waldorf nem a válasz. A Waldorf iskoláknak a saját válaszaikat kell megkeresniük!
  • A szülők féltik a gyerekeiket a külvilágtól, otthon tartják őket, inkább gépezzenek, mert akkor legalább fizikailag nincsenek veszélyben – holott nem ismerik ennek pszichológiai veszélyét. Rengeteg gyerek jár pszichológushoz – vagdossák magukat – szeretnének valami igazit érezni!
  • 6 évesek ma nem képesek a tollat megfogni, egeret kezelni, mert toucscreeneztek egész életükben.
  • Van mesterséges szemünk, amivel látjuk a világ bajait, de nincs ilyen mesterséges karunk, amivel valóban segíthetnénk, átkarolhatnánk aki bajban van…

Margareta előadásából:

  • “A media mature adult is able to choose to spend time with or without screen media (time sovereignty) according to which option best fits his or her personal goals and needs and additionally knows how to use media in a limited, active, creative and technically skilled way.” – Paula Blackmann

  • “A médiában tudatos felnőtt képes megválasztani azt az időmennyiséget, amennyit a képernyő előtt, médiát fogyasztva tölt (idő szuverenitás) annak függvényében, hogy az mennyire szolgálja személyes céljait, szükségleteit. Tudatosan használja a médiát korlátozott, aktív, kreatív és technikailag képzett módon” – Paula Blackmann

  • Ajánlás korosztályoknak:

    • 0-7: mozgás, nincs képernyő

    • 7-10: minimális digitális média fogyasztás

    • 10-12: kötelezővé válik az iskolában a digitális média

    • 12-14: alapok tanítása itt kellene hogy elkezdődjön, bináris világ, algoritmusok

    • 14-16: kapcsolatba akarnak kerülni a digitális világgal, itt az alkotáson kellene hogy legyen a hangsúly

    • 16-18: kritikus gondolkodás fejlesztése

Margareta van Raemdonck

Tapasztalt pedagógus, aki a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók integrációját segíti, jelenleg a Waldorf Iskolák Flamand Föderációjának dolgozik, tagja az Európai Waldorf Oktatási Tanácsnak.

Előadásának témája:

  • hogyan érinti a digitalizáció a különböző korosztályokat
  • milyen veszélyek és
  • ilyen lehetőségek vannak ebben

Személyes történetében elmesélte, hogyan oldja meg, hogy unokáival kilépjenek a digitális térből.

Margareta fő kérdései azonosak a mieinkkel:

  • Hogyan tekintünk a digitális valóságra Waldorf szemmel?
  • Mit jelent a média a tudatos felnőttnek?
  • A Waldorf szülők képesek-e médiatudatos felnőttként jelen lenni?
  • Mit kell tenni ahhoz, hagy valóban média-tudatosak tudjunk lenni?

Bence Tijssen

A fiatal egyetemista Hollandiából érkezett. Előadása a mesterséges intelligenciáról szólt. A szülőknek fontos lenne ismerniük, hogy mi  történik ezzel kapcsolatban, merre tart a világ ebből a szempontból is, és hogy milyen veszélyeket, lehetőséget mutat a mesterséges intelligencia, hiszen naponta használjuk is, pl.a Google térkép, vagy algoritmusok formájában. Barátkozzon meg minden Waldorf szülő azzal, hogy ez létezik, és legalább nagy vonalakban kövesse nyomon az ezzel kapcsolatos újdonságokat.

Julia Kernbach

Németországból érkezett vizuális művész arról beszélt, mi mindent tapasztalt abban a folyamatban, ahogy a média oktatás megvalósul a gyakorlatban. Bemutatta, hogyan készítenek animációs- és gyurma filmeket az általános iskola alsóbb osztályaiban a gyerekekkel, hogy megtanulják és megtapasztalják, hogy ők is alkotó módon vehetnek részt a digitális világban. Felhozta példának, hogy pl. egy egyszerű rákeresés a ‘Jasmine’ névre hogyan tud elvinni a legnagyobb porno oldalak egyikére.  

Egy remek kiadványt is szétosztott: Gyerekek és a média – útmutató szülőknek németül, (angol változat pedig itt tölthető le), reméljük, hamarosan lesz jogunk lefordítani magyarra is.

Julia előadásából:

  • Mai 15 évesek a gép mellett nem képesek az alapműveletekre! Pl. felmásolni valamit egy pen drive -ra, vagy egérrel dolgozni – hiába digitális bennszülöttek!
  • 40 -ből 1 gyerek súlyosan játékfüggő
  • Ötletek korosztályonként
    • Óvoda és első 3 osztály – indirekt média – oviban pl. mozgó papír kép…
    • 4. osztály – levelezés külföldiekkel, vagy belföldiekkel (analóg social network)
    • 5. osztály – analóg bot, egy kedves 12 éves fiú, aki a lányokkal levelez, és írja hogy jönni fog meglátogatni az osztályt – a tanár felfedi, hogy nincs ilyen személy, ő szimulálta – beszélgetés generálás ennek kapcsán
    • 7. osztály – stop motion dráma készítés – agyakból, tárgyakból készítve sok fényképből egy kisfilm forgatása
    • 8. osztály – gépírás 10 ujjal – része kellene legyen a tananyagnak. Itt már az individualitást is erősíteni kell, minden gyereknek valami saját tartalom (választás szerint akár gépen szerkesztve)
    • 9. osztály -tól – prezentáció, szerkesztés – próbálják ki analóg és digitális módon is – tanulják meg a különbségeket, mikor melyik jobb. Elmélyíteni a kép-, videószerkesztést. A fogyasztást, reakcióra korlátozást fontos elkerülni
  • Iskolákban mobil hotelek vannak, ahol a telefonok pihenhetnek és akár töltődhetnek is
  • Mit kezdjünk a függő szülőkkel? Évente átbeszélni a megállapodásokat. Megállapodni a szűrőkről, az időről, hogy kell ezeket beállítani (6. -ban néhány szülő megtaníthatja a többinek)
  • További ötletek fejlesztésre, beszélgetésre:
    • Hogy kezeld az adataidat
    • Hogy beszélgess azokkal, akiket nem látsz
    • Hogy nézz utána az adatoknak

Workshopok

Remek beszélgetések alakultak ki a résztvevők között, akik Európa különböző országaiból jöttek: norvégok, dánok, hollandok németek, oroszok, ukránok, olaszok, magyarok. A közös nevező az, hogy mindannyian Waldorf szülők vagyunk.

(Voltak persze tanárok is, meg érdekes példák, egy matematika tanár Norvégiából elmondta, hogy ő úgy tanít, hogy azt a logikai gondolkozást is tanítja, mely a programozás alapja.)

Ajánlott irodalom és hivatkozások

Záróakkordok

Mindenki számos  gondolattal, lelkében gazdagon tért haza, aszerint, hogy mi érintette meg ebből a hihetetlen mennyiségű információból. Személy szerint nekem annyiban hiányérzetem volt, hogy a nagyobb kamaszok,  a gimnazista korúak kevésbé jelentek meg, mint téma. S persze az is egy jó kérdés volt, hogy az okostelefon használata mennyire megengedett akár a szünetekben: Hollandiában például igen, és ezért kevésbé játszanak a gyermekek egymással.

Volt egy érdekes mondás: a gyerekek nem félnek a digitális valóságtól, nekik ez a természetes, mi, szülők aggódunk, mert nem tudjuk, hogy ez hová vezet.

A záró üzenet az volt, hogy együtt élünk a digitális valósággal, nézzük meg ennek hasznát is, és segítsük gyermekeinket abban, hogy média tudatosan tudjanak viselkedni. Ez a munka vár ránk – természetesen a Waldorf tanárokkal karöltve, hiszen a Waldorf iskola és a család tudja együtt segíteni a felnövésben lévő generációt abban, hogy értsék, tudják uralni a digitalizációt, és ne legyenek manipuláció részesei.

Jövőre is lesz ilyen konferencia, 2019. május 17-19. között Berlinben és folytatjuk a beszélgetéseket, melyekből sokat lehet tanulni és hasznosítani saját közösségünkben.

Horváth Réka beszámolója

(szerkesztette, átdolgozta Lázár Márta)