Vízkereszt – Epifánia

„Minden ember zarándok, aki a Királyt keresi.” (Goethe)

A Vízkereszt ünnepéhez tartozó időszak felváltja a karácsonyi ünnepkört (mely advent első estéjétől – a vízkeresztet követő vasárnappal bezárólag tart). A vízkereszti időszak négy hetet ölel fel. Ez a négy hét alkalmas arra, hogy rendre felidézzük és befogadjuk azokat a mély képeket, melyek ennek az ünnepnek a vonzáskörében eseményként fennmaradtak. A három királyok látogatását, a csillag iránymutatását, a kisded Jézus menekítését, amikor Heródes az életére akart törni, s az isteni gondviselés biztos védelmét, amely az álmok, a sugallatok, a szív útján folyamatosan vezette a karácsonyi és vízkereszti misztérium szereplőit.

Az epifánia szó jelentése, “ephiphania Domini”, vagyis az Úr megjelenése, Urunk megjelenése. „Jelenés”, így is hívják ezt az időt. A görög eredetű szó: epiphanio = megjelenni, föltűnni, azaz odafönt, az isteni térben felsejleni. Az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánításának momentumait kapcsolja össze:

1. a napkeleti bölcsek/három királyok imádása

2. Jézus megkeresztelkedése a Jordánban és nyilvánosság elé lépésének misztériuma

3. első csodatétele, vagyis a víz borrá változtatása a kánai menyegzőn

Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe.

A naphoz kapcsolódó események

Két jelentős esemény történt ezen a napon. Ekkor hozott és mutatott be áldozatot a három király – más források szerint a napkeleti bölcsek – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – a gyermek Jézusnak (Máté 2,1-12). A királyok látták csillagát feltűnni az égen, és ez a csillag vezette el őket a gyermekhez. A másik kapcsolódó esemény, hogy 30 évvel később keresztelő Szent János január 6-án keresztelte meg a názáreti Jézust a Jordán-folyóban. Keresztelő Szent János tanúja volt ennél a keresztelésnél a tulajdonképpeni Krisztus születésének. Látta: „Hogyan nyíltak meg az ég szférái és Isten galamb alakjában száll alá, hogy Benne lakozzon.” A mennyei hang, amit János ebben a jelentőségteljes pillanatban hallott, így szólt: “Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” Ekkor születik meg Krisztus a názáreti Jézusban, és ekkor kezdődik az Istenfia három földi éve.

A három királyok ruháinak színe és ajándékaik

Az ősi képek és leírások szerint a királyi ruhák különleges színekkel rendelkeznek. Piros ruhája van Menyhért/Melchior királynak, aki az aranyat ajánlotta fel. Az arany az isteni szellemiséget, az igét, a gondolatot, a hatalmat és a bölcsességet képviseli. Az egyházi magyarázatokban Jézus királyi voltának szimbóluma. Az aranyat az ókorban a Nappal és egyben az Istennel azonosították. Kék színű Boldizsár/Balthasar király ruhája, aki tömjént hozott. Az érzést, a szeretettel teli szívet képviseli. Az ókorban a tömjénezést csak a legmagasabb rendű főpap végezhette, így a tömjén egyben Jézusnak az ember és az Isten közötti összekötő szerepére utal. Zöld színű Gáspár/Casper, a mór király ruhája, aki mirhát kínált. Ő az isteni akarat, állandósítja és legyőzi a halált. A mirha a legteljesebb sebgyógyító szer volt, a halotti balzsamozó szerek fő alkotója, ami azt szimbolizálja, hogy a földi halál és a pusztulás nem uralkodhat el Krisztus fölött.

A mirha és a tömjén együttesen olyan párt alkot, amit „isteni illatosítónak“ neveznek. Mindkét növény mézgája annyira ritka, különleges és kedvelt volt, hogy egyenértékűnek tartották az arannyal. A tömjént világos színe és könnyű súlya miatt a szellemmel és a mennyel hozták összefüggésbe, míg a mirhát, mivel sötétbarna és nehéz, a földdel. Égetésükkor a felszálló illatos füst a halandót a halhatatlanhoz kapcsolja, így az ember és az istenek kommunikációjának eszköze.

A három király felajánlásai jelképes ajándéknak is tekinthetőek.

Amit számunkra üzen ez a felajánlás: az arany az isteni lelki világ ismeretével, a tömjén az áldozatkészséggel és az emberi erényekkel, a mirha pedig az emberi léleknek az örökkévalóval, halhatatlannal való kapcsolatával függ össze.

A néphagyomány

szerint számos szokást kapcsol ehhez a naphoz: a templomi szenteltvíz hazavitele, hogy egészséget hozzon és védelmezzen, a házszentelés, a kántálós gyermekjáték, a csillagozás – csillagjárás szokása. Házszenteléskor az ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot és a „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűit a következő formában: 20 + C + M + B + 23.

Milyen csillagot követünk mi ebben az új évben? 

Január 1. a naptári évünk kezdete, ám a régiek az év fordulójának a december 25 és január 5 közötti 12 szent éjszakát tekintették. Ez az ünnepi időszak a Három Királyok napjával, január 6.-ával zárul.

Most zárul le valójában a tél legnagyobb ünnepe, a Karácsony két fontos fordulópontjával. Az elején felidézhetjük a pásztorok képét, akik mélyen együtt éltek a természettel, ismerték bölcsességét, s akik ilyenkor valóban várták, hogy a világosság megszülessen végre. Most pedig felidézhetjük a három király képét, akik a bölcsességet és a tudást jelképezik, akik a csillagokból olvasták ki a Földi események helyét és idejét, s kultúrájuk, civilizációjuk beavatottjai voltak.

Ezt a kettős ősképet könnyen megtaláljuk a lelkünkben. Modern emberi lényként a tiszta, sugárzó, szentimentalitástól mentes gondolkodást értékeljük. A tudatosságot tartjuk eszközünknek a végtelenségbe tartó utunkon. Királyokká kell válnunk a szokásainkban és tudatosságunkban hiszen annyi minden eltéríthet bennünket a helyes irányról! A három király, aki tiszteletét tette a hatalmas utat követően, tudott teljesen egyszerűvé válni, letenni koronáját és kincseit az újszülött Jézus előtt, akiért hatalmas utat tettek meg. Mindenek felett bíztak az égi vezetésben, s miután hódolatukat tették, hallgattak az angyali sugallatra, mely álmukban figyelmeztette őket, hogy kerüljék el Heródest, s a visszautat más földeken át tegyék meg. Az isteni sugallatot, az angyali figyelmeztetést követve menekítette József is Máriát és a kisdedet Heródes veszélye elől Egyiptomba, rögtön a királyi látogatást követően.

Mi a Vízkereszt történetének üzenete számunkra? 

A múlt idők viszontagságai közepette nem volt GPS, amit pásztorként vagy királyként követni lehetett az úton. Csillagok, bizalmasan a másikkal megosztott tudás és tapasztalatok, egymást segítve megtanult és bejárt útvonalak vitték az embereket céljaik és egymás felé. Ez a bizalom ma is érvényes hívás. Forrása a szív, üzenete az, hogy mindennél szükségesebb, hogy éberen és nyitott lélekkel járjunk nap mint nap, hogy rátaláljunk a szeretet forrására, ami létrehozta a világot és ami formál bennünket és – ha engedjük, amennyire hagyjuk – áthatja napjainkat.

Vízkereszt történetének egyik lehetséges üzenete ez: mennyire fontos, hogy bármilyen rangunk is van az emberek között, megálljunk, térdet hajtsunk a krisztusi fény előtt. Ez a rendszeres mozdulat segít megtalálni valódi forrását az igazságnak, a gyengédségnek, az empátiának és önnön szívünk bölcsességének. Rendszeres gyakorlatokat kell építenünk, hogy saját napunk fénye a betlehemi csillag misztériumában fel tudjon ragyogni.

Ez a jövő útja. A hatalom, jóllét, hiúság, presztízs, kényelem sodrása gyakorta elvakít bennünket. De van egy másik út is: a szív útja. Most, hogy elkezdünk oda fordulni az új év adományaihoz, ennek a magasztos csillagnak a biztos képe vezethet bennünket. Minden egyes nap feltekinthetünk arra a csillagra, ami önmagunk legjobb változatára hív, s ami képes a Jót, az Igazat és a Szépet a szeretet szolgálatába állítani. Áldott Vízkereszt ünnepet.

A szöveget összeállította Lázár Márta, MWSZSZ tag, 2023.-ban, frissítve 206.-ban. Szöveg forrásai: Wikipédia, tarkafirka blog, Waldorfos miértek csoport bejegyzése, Emich Szabolcs bejegyzése Cynthia Hoven nyomán. ( január 6.) Képek forrása itt